2024 egy olyan év, ahol rengeteg remekmű jelent meg a mozikban, mint például az új Dűne, a legfrissebb Bad Boys rész, vagy éppen a Deadpool & Rozsomák. Magyarország sem maradt ki a jóból, idén ugyanis megjelent a ,,várva várt” Petőfi-film, a Most vagy soha!. Augusztus huszadikán pedig már a tévé is leadta, nem sok sikerrel… 

(Az írás spoilereket tartalmaz, de lényegtelen, hiszen a történelem már elárulta…)

Két évvel ezelőtt robbant a bomba, mikor decemberben a nagyközönség láthatott egy kis részletet, a több mint négy és félmilliárd forintból elkészített filmből. Nagyon sok dislikeot kapott a YouTube-ra feltöltött előzetes, mégis sokan várták a filmet, pedig az csak 2024-re lett tűzve. Mondani sem kell, a film hatalmas balhét generált már a megjelenése előtt. De mikor megjelent az nagyobb volt. A Most vagy soha! beleesett abba a negatív spirálba, hogy a politika elvonta a figyelmet a lényegről. Persze, elkerülhetetlen a politika filmben, hiszen kormánypártiak alkotják a rendezőket, de szerintem ezt félre lehet tenni a film megnézése és megítélése közben.

Engem személy szerint a film érdekelt, mind addig amíg több kijelentés nem érkezett arról, hogy Petőfi kalandja egy Peaky Blinders (Birmingham bandája) és Guy Ritchie Sherlock féle filmek alapján lesz. Na akkor itt már kijelenthetjük, hogy egy kis másolás lesz a filmben, de nem csak e kettő névből lesz idézés. Annyira azért nem érdekelt, hogy moziban nézzem meg, viszont mikor a TV2 kiírta a filmet augusztus huszadikára, akkor úgy voltam, igen is megnézem. Pedig Rákay Phillip azt mondta, nem adják a mozin kívül le egy jó ideig sehol.

Ami történt… és ami történhetett volna. A film ezzel szöveggel kezdődik. Ez igen furcsa, hiszen eléggé ellentmondásos egy ilyen meghatározó esemény során. A Most vagy sohá!-ról azt tudni kell, hogy nem a szószerinti történelem alapján megy. Fiktív elemeket hoztak be a történetbe, ezzel emelve a már alapból izgalmas sztorin. Egy rövid esti jelenetben megismerjük a főhőseinket. Természetesen ezek a Márciusi Ifjak. Megjelenik Petőfi Sándorként Berettyán Nándor. Ami egyből szembetűnő nekem, aki kicsit is figyelt irodalom órán, tudja, hogy Petőfi nem volt magasabb egyhatvan centinél és Berettyán ennél jóval több. Ez felett nyilván szemet lehet hunyni, hiszen Tom Cruise sem egy égimeszelő, mégis mindenkinél magasabb a filmjeiben. Na jó, azért Nicole Kidmannél nem. Aztán megjelenik továbbá, Vasvári Pál (Fehér Tibor) egy fiatal csajozógépként és visszahúzódóként Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs), aki Petőfi balkeze. A színészek kiválasztása felettébb érdekes. Hiszen legtöbben egészestésfilmszüzek, ez a film az első, ahol nagy szerepet kaptak, és egy ilyennel indítani a pályafutásukat akár visszásan is elsülhet. Több költőtársat is észre lehet venni a Pilvaxban, de rájuk nem tér ki a film. Csak úgy ott vannak. Aztán nem minden szép és jó a monarchiában, megkapjuk a gonoszokat. Azt mindenki döntse el ki valójában a gonosz. De az biztos, hogy Horváth Lajos Ottó egy a hatalomnak dolgozó verőembert alakít, zseniálisan. Az ő szerepében látható a legtöbb erő, csak sajnos szegény színészúr, nem ezzel került be mostanság a hírekbe…

Viszont ez az a szál, ami egyáltalán nem történt meg. Így hát amikor őt látjuk a képen, az nem, valós csak kitaláció. Miután már azért beindult a cselekmény, elindul az a folyamat, amit már mindenki kívülről fúj. Hazamennek az ifjak, Petőfi megírja a Nemzeti dalt, és Szendrey Júlia kokárdát ad neki. Reggel jó korán elindulnak az ifjak embereket keríteni, és látva a csodát ez korán sikerül. Gyakorlatilag Petőfi Sándor egy reggel alatt szupersztárrá növi ki magát. Az izgalmasabb jelenetekért felelős Horváth Lajos Ottó pedig minden jelenetben megver valakit, csak nehogy elfelejtsük ő egy ellenség. A cselekmény tetőpontja az, mikor az ellenségek találkoznak. Ez méghozzá Petőfi és Szendrey lakásán történik. Ahol a házaspár olyan nagy elánnal ugrik ki az ablakon egy szalmával teli kocsiba, hogy azt az Assassin’s Creed alkotói is csak nézik. Ezt nem mondták, hogy ebből a videójáték sorozatból is idéznek. Sebaj, jó poén volt.

Az akciók nagyjából ki is merülnek ilyenekben, még néhány bunyóban és lövöldözésben, holott a forradalom lényege a vérontás nélkülözése volt. A cselekmény lelaposodik, azonkívül ahogy az utcákon jönnek-mennek az emberek nem történik sok minden. Ami kiemelendő az a sok helyenként CGI-al feltuningolt látképek, na meg a jelmezek. Beleélve magunkat a cselekménybe már ott érezhetjük magunkat. Viszont zenék hagynak kívánni valót maguk után. Itt egy kis Hans Zimmer utánzást hallunk. Néhol pedig az egyszerűen nem odaillő muzsikát kapjuk. A Nemzeti dal ismételgetése pedig már a végére idegesítő.

Nos, azzal hogy Petőfi Sándort és a forradalmat mozifilmre vitték, nagy fába vágták a fejszéjüket a készítők. A lényeg, ami miatt elkészült a film nem történt meg. Mégpedig, hogy többet megtudjunk a Szabadságharcról és Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb költőjéről. Így csak a szokásos történelemórai anyagot kapjuk meg, néhány kitalációval. Nem arról van szó, hogy rossz film lenne, de brutálisan sok kihagyott ziccer volt a filmben, és joggal merülhet fel a kérdés, valóban ért-e ennyit ez a film. A kaland meg(találta) fogja találni a közönségét, és már tévében is leadták. De csúfos kudarc lett a vége. Alig nézte valaki. Kábé nyolcvanezren. A Most vagy soha! védelmében tegyük hozzá, a tűzijáték csúszása és a kedd esti kilencórás időpont nem sokaknak kedvezett.

Most hogy már filmet készítettek 1848-ról, egy dolgot kíván a magyar nemzet: egy videójátékot a történtekről. Igény tuti lenne rá.